Jogszabály az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról.

2007. januárjában életbe lépett egy új rendelet, melyek előírásaira különös tekintettel kell lenni az étrend-kiegészítők jelölése során. Ez az Európai Parlament és Tanács 1924/2006/EC rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról. A rendelet előírásai 2007. július 1-től alkalmazandók az élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során, azaz az élelmiszer jelölése, megjelenítése és reklámozása során. Az állítás nem lehet valótlan, félreérthető, megtévesztő, nem vonhatja kétségbe más élelmiszerek biztonságosságát, táplálkozási értékét, nem ösztönözheti a fogyasztót a termék túlzott fogyasztására, nem jelentheti ki, hogy a kiegyensúlyozott vegyes étrend nem biztosít kellő mennyiségű tápanyagot, nem félemlítheti meg a fogyasztót, a testi funkciók változásaira utalva.

Egészségre vonatkozó állítás, amely kijelenti, sugallja, vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. Nagyon fontos, hogy az egészségre vonatkozó állításnak tudományosan igazoltnak és az átlag fogyasztó által közérthetőnek kell lennie. Az állítás megfelelőségéért a termék előállítója és  forgalmazója felelős. Az állítás megfogalmazásnak tükröznie kell a tudományos egyértelmőség mértékét. Amennyiben az élettani hatásra vonatkozó bizonyíték meggyőző, akkor a „részt vesz, hozzájárul” szavak használhatók, ha a hatás csak valószínű, vagy lehetséges, akkor leginkább ajánlott kifejezési mód a „hozzájárulhat, elősegítheti”. Amennyiben az adott komponens hatásával kapcsolatosan elégtelenek a bizonyítékok akkor erre vonatkozóan állítás nem alkalmazható. A tudományos igazolás alapját elsősorban és alapvetően humán intervenciós tanulmányok, humán epidemiológiai adatok jelentik. Az evidencia alacsonyabb fokán, illetve az összkép kialakításához in vitro és állatkísérletekből származó eredmények is figyelembe vehetők, de kizárólag ilyen jellegű vizsgálati eredmények alapján egészségre vonatkozó állítás nem tehető. Bizonyító erejűek a hazai és nemzetközi tudományos szervezetek, szakhatóságok által elfogadott állítások, illetve az összefoglaló jellegű monográfiákban megjelent adatok. Az egészségre vonatkozó állítások típusait az 1. ábra mutatja be.

Az egészségre vonatkozó állítások két fő csoportra különíthetők el:

1. Funkcionális állítás (tápanyag, egyéb anyag, növekedésben, fejlődésben, a szervezet működésében játszott szerepét írja le)
   
   
   1. általánosan elfogadott tudományos evidenciákon alapuló állítás (pl. kalcium szerepe az egészséges csontozat, fogazat kialakításában
   2. egyéni innováción, gyártmányfejlesztésen alapuló állítás
      
      
2. Betegség kockázatát csökkentő állítás (az élelmiszer, vagy valamely alkotóeleme betegség kialakulásának kockázatát csökkentő szerepét írja le).

A hatósági munka szempontjából külön értékelendők azok az állítások, amelyek a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó kijelentéseket tartalmaznak.

Az egészségre vonatkozó állítások mindegyikének központi – Európai Bizottság által koordinált – értékelésen kell átmenniük. Az értékelés módja és ügymenete az állítás jellegétől függ.