Hírek

arr3Megnyílt új webáruházunk!A FitoVita étrend-kiegészítő termékcsalád hamarosan új termékekkel bővül, valamint számos egyéb...

Legnépszerűbbek

Ár                       

Akciós termékek

Ár                       


Érelmeszesedés

Érelmeszesedés

Az érelmeszesedést nem csak azért fontos tárgyalnunk, mert népbetegségnek számít, hanem mert sok más betegségben is fontos szerepe van. Magas vérzsírszint, magas vérnyomás, dohányzás és cukorbetegségestén nagyobb valószínűséggel jelenik meg, illetve ezen állapotokban gyorsabban alakulnak ki a szövődmények is.

Orvosi neve atherosclerosis, mert az ér falában egy kásás tapintatú meszes anyag halmozódik fel. Az „athera” görögül kását, a „skleros” pedig keményet jelent.

Az érelmeszesedés típusai:

  • Szívet ellátó artériákat érinti: koszorúér betegségről beszélünk, mely végül szívinfarktushoz vezethet;

  • Lábat ellátó ereket érinti: akkor terhelésre jelentkező fájdalom (klaudikáció intermittens) jelentkezhet

  • Nyaki ütőeret érinti: agyi keringési zavart okozhat, mely sztrókhoz vezethet.

Tünetek:

A betegségnek nincsenek tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre. Szövődményei angina, klaudikáció, sztrók fokozatosan alakulnak ki, és az ér szőkítésének mértékében egyre súlyosbodnak, a probléma csak az, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán fellépnek a tünetek.

Laborleletekben a vérzsírszintek -triglicerid, LDL koleszterin, LDL/HDL arány, a homocisztein szint-, illetve a vércukor szint, amire fokozott figyelmet érdemes fordítani. A homocisztein az aminosav anyagcsere közti terméke, és egy fontos laborparaméter, amit rutinszerűen nem néznek. Sajnos azonban sokkal fontosabb rizikótényező, mint a koleszterin.

Mik okozhatják az érelmeszesedést?

Az érelmeszesedés létrejöttéhez előbb az ér sérülésére van szükség, ahol könnyen megtapad a koleszterin, főleg az LDL és annak a szabad gyökök által károsodott „oxidált” formája, majd az érfal sejtjei és az immunsejtek közötti kölcsönhatás következtében egy kötőszövet szaporulat jön létre az érfal simaizom-sejtjeinek fokozott növekedésével.

A mechanizmus részleteit intenzíven kutatják, számunkra azonban az első lépés a legfontosabb.

Mi is okozza az érsérülést, mely az érelmeszesedés első lépcsője?

Tudjuk, hogy ereink nap mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak,tágulnak-összehúzódnak. Másrészt mozognak is, gondoljunk csak a hajlatokban lévő erekre, vagy mint egyik legfontosabbra ebből a szempontból, a koszorúérre.

Ez a szívvel együtt folyamatosan mozog, sőt az izomba belépő ágak, még a szívizom által kívülről is összenyomatást szenvednek el. Ez már épp elég lenne ahhoz, hogy érsérülés jöjjön létre, mégis csak egyesekben jön létre, és a korral előrehaladva a gyakoriság nő.

Ezen felül meg kell említeni a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart (elsavasodást) mely mai táplálkozásunk egyenes következménye, és szintén a kötőszövet károsodását okozza. Továbbá ne feledkezzünk meg a baktériumok, vírusok által felszabaduló kötőszövetet bontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során felszabaduló szabad-gyökök hatásáról sem.

A magas koleszterin szint növeli a betegség kialakulásának valószínűségét, de nem feltétlen velejárója.

Itt egy pillanatra érdemes elkalandozni. Hogy is van ez a magas koleszterin szinttel? Az csak oda fog lerakódni, ahol sérülés van, tehát nem lehet oki tényező. Persze az érsérülés kialakulását követően már könnyebben oda tapad, főleg, ha maga a koleszterin is károsodott (oxidált) formában van jelen, a szabad gyökök hatásaként. Ezzel nem azt szeretnénk sugallni, hogy nem kell rá odafigyelni, pusztán azt, hogy nem elég.

Az ér falának stabilitását a sejtek közötti kötőszöveti rostok adják. Ezek a rostok fehérjékből épülnek fel, melyek alapvető építőkövei az aminosavak, melyeknek 30%-a Lizin és Prolin. Ezek a fehérjék hosszú, csavart és redőzött formájú láncokat alkotnak, melyek egymással is összekapcsolódnak. Úgy képzelhetjük ezt el, mint egy drótkötél hálót.

A Lizin esszenciális aminosav, tehát kívülről kell bevinnünk. Legnagyobb mennyiségben a sörélesztőben, a hüvelyesekben, a tejtermékekben, a halban és értelemszerűen a húsokban (lévén ott is a kötőszövet fő alkotója) található.

A prolin fél-esszenciális, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk előállítani, de megnövekedett igény esetén kívülről történő pótlásra is szükség van. Az így felépülő dróthálók egymáshoz ezen aminosavak révén kapcsolódnak úgynevezett hidroxi(OH)-hidakkal. Ez azért fontos, mert ezek kialakulásához C-vitaminra van szükség. Így már látható, miért olyan fontos a C-vitamin pótlása, antioxidáns tulajdonságán felül.

Összegzésképpen:

Az érfal kötőszövete állandó ártalmaknak van kitéve, melyek károsítják szerkezetét. Erre válaszképp egy folyamatos felépítő folyamat is történik. Ez egy egyensúlyi folyamat, melynek mindkét oldalát meg kell célozni.

Nevezetesen csökkenteni a károsító hatásokat (antioxidánsok, lúgosító étrend) és támogatni a kötőszövet felépülését ( Lizin, C-vitamin). Ezt követően kell megcélozni a vérzsírok eltéréseit, melyek néha ezek hatására is rendeződnek, mintegy azt sugallva, hogy azok egy elsődleges ok hatására borultak fel.

Tanácsok: Mit tehet még érelmeszesedés esetén

A legjobb kezelés a megelőzés. Ez a mondat elcsépelten hangzik, de ebben az esetben fokozottan igaz. Bár vannak adatok, hogy megfelelő táplálkozási szokások és étrend-kiegészítők mellett a folyamat visszafordítható.

Itt meg kell jegyezni, hogy nem csak a táplálkozás az egyedüli életmódi tényező, mely fontos szerepet játszik a megelőzésben. A legfontosabb tényező a dohányzás elhagyása, mely az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője.

A másik az elhízás, mely nem csak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód révén válik fontossá.

Pszichológiai tényezőként az A típusú személyiséget kell megemlíteni (időmániás, türelmetlen, agresszív), aki hajlamosabb a betegségre valószínűleg azért, mert nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, melynek hormonális kilengései nem csillapodnak le megfelelő idő alatt, és a kelleténél tovább fennmaradnak, annak minden következményével.

Ezek után nézzük meg milyen életmódbeli változtatásokat érdemes megfontolni, melyek nem csak az érelmeszesedés, de ezzel együtt az érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentik?

A megfigyelések szerint a mediterrán diéta jelentősen csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, és nagy mennyiségű nyers olaj bevitele is. A diéta része lehet a vörös –szőlőmag őrlemény fogyasztása is, melyben sok értékes antioxidáns is megtalálható.

A zöldségfogyasztás azért is fontos, mert lebomlásunk során lúgos kémhatású bomlástermék keletkeznek, mely szöveti szinten jótékony hatású.

Minél lúgosabb ugyanis a közeg, annál kevésbé tudnak károsítani a szabadgyökök. E mellett a növényi rostok fontos szerepet játszanak a koleszterin bélben történő megkötésében is. Ez azért fontos, mert nem csak a kívülről bevitt, de a máj által megtermelt koleszterin egy része is megkötődik ilyen formán.

A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele egyértelmően csökkenti a betegség kockázatát, mind azsíranyagcsere javulása, mind a membránok védelme révén. Azonban nem feledjük, hogy a hőkezelés károsítja ezeket az olajokat, így nyers fogyasztásuk (pl:salátaöntetként) ajánlott. Az is a hidegen sajtolt fajtából, Pl. Hidegen sajtolt Vörös –szőlőmag olaj

A dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve a kötőszövetet bontó enzimek működését fokozza.

A vérnyomás normális szinten tartása, is fontos. A magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így vezetve érfalkárosodáshoz. Megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás.

 

NzYwM2U0M