A koleszterin körforgása Zsíranyagcsere zavarokon a vérben található lipid összetevők normálistól eltérő, magas szintjét értjük. Sokak csak a koleszterint tartják fontosnak, azonban a triglicerid szint is nagy jelentőséggel bír.

Ez az anyagcserezavar azért probléma, mert növeli az érelmeszesedés a szív-érrendszeri betegségek,magas vérnyomás, cukorbetegség szövődményeinek kockázatát.

A zsíranyagcsere zavarainak megértéséhez, előbb fontos tisztáznunk néhány fogalmat:

A trigliceridek és a koleszterin a sejtmembrán fontos alkotórészei. A trigliceridek három zsírsavmolekulát tartalmaznak, egy glicerin molekulához kötve. A glicerint úgy kell elképzelnünk, mint egy háromfogú fésűt, melynek fogaihoz zsírsavak kapcsolódnak.

A koleszterin ezen felül a szteroid hormonok szerkezeti vázát adja, és az epesavaknak is fontos alkotórésze. Ez azért fontos, mert a fenti zsírok nem rosszak, sőt fontosak ha egyensúlyuk és szintjük megfelelő.

A trigliceridek és a koleszterin a bélrendszerből felszívódva a májba jutnak, ahonnan fehérjékhez kötve szállítódnak tovább. A fehérjéhez kötött zsírokat lipoproteineknek (lipos=zsír, protein=fehérje) nevezzük. A trigliceridek könnyebbek, míg a koleszterin nehezebb.

Éppen ezért a lipoproteinek attól függően, hogy milyen arányban tartalmaznak trigliceridet és koleszterint, más-más sűrűségűek.

A VLDL (very low density lipoprotein=igen alacsony sűrűségű lipoprotein) 4/5-öd részben trigliceridekből áll.Valójában ennek a szintjét nem is mérik, a gyakorlatban ez a triglicerid szint.

Az LDL (low density lipoprotein=alacsony sűrűségű lipoprotein) már sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz koleszterint. Valójában az LDL szállítja a koleszterin nagy részét a sejtekhez és az érfalba is.

A HDL (high density lipoprotein=nagy sűrűségű lipoprotein) főleg fehérjét és koleszterint tartalmaznak. Durva megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a HDL szállítja el a koleszterint a sejtektől és az érfalból a májba. Tény azonban, hogy a HDL magas szintje védő hatást gyakorol az érelmeszesedés ellen.

Valójában a laborban az össz koleszterint, a triglicerid szintet és a HDL-szintet határozzák meg. Az LDL koleszterint ezekből számolják.

A liporoteineknek a fehérje jellegű összetevőik alapján további csoportjait is elkülönítjük(pl. lipoprotein A, B, E) de ezeket most részletesen nem tárgyaljuk.

Számunkra a legfontosabb a lipoprotein A, mely előszeretettel rakódik le az érfalakba. Életmóddal ennek a szintje is csökkenthető. Az érdekesség az, hogy –bár lázasan kutatják- nincs is olyan gyógyszer, mely a lipoprotein A csökkentését tudná elérni.

Mik okozhatják a magas koleszterinszintet?

A vérzsírok szintjének emelkedése lehet öröklött. Az örökletes formáknak is több fajtája van. Ezekben vagy a triglicerid, vagy a koleszterin, vagy mindkettő szintje lehet emelkedett.

Annyit érdemes megemlíteni, hogy a koleszterin anyagcserezavar esetén az érrendszeri szövődmények fenyegetnek, míg triglicerid anyagcserezavar esetén hasnyálmirigy gyulladások fokozottabb esélye áll fenn, de nem kizárólagosan. Ezekben az esetekben orvosi kezelés (gyógyszeres, vagy akár májátültetés is) szükséges. Fontos ilyenkor a családtagok szűrése is.

A nem öröklött tényezők, inkább életmódiak, illetve egy bonyolult egyensúly felborulásának a következményei. Számos adat szól a mellett, hogy ha a máj működését támogatjuk, a szérum lipid szintek is sokkal jobb profilt mutatnak. Ez nem meglepő, hiszen a lipoproteinek a májban képzőnek és ott bomlanak le. A szabályozás azonban még nem ismert kellő mértékben.

A táplálékból bekerülő koleszterin és telített zsírok csak 20%-ban járulnak hozzá az emelkedett értékekhez. Bár tényként tartják számon, hogy a telített zsírok bevitele fokozza a koleszterin szint emelkedését, ezt több tanulmány cáfolta, ezért inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy az arra hajlamos egyénben, tehát más tényezőknek is fenn kell állni.

Hányan ismerünk akár családunkból olyan személyeket, akik naponta szalonnát esznek és normálkoleszterin szintjük van, míg az „olajat” pártolóknak emelkedett?

Az olaj szó azért került idézőjelbe, mert az azzal való sütés, főzés nem elég. Ilyenkor ugyanis úgynevezett transzzsírok jönnek létre, melyek a sejtmembránokba épülve károsabbak, mint a koleszterin. Illetve a kereskedelemben kapható legtöbb olaj, ami nem hidegen sajtolt, eleve transzzsírokat tartalmaz. Ezen felül nem is befolyásolják a koleszterin szintjét.

Tény azonban, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve az abból felépülő trigliceridek, jótékony hatással vannak a koleszterin anyagcserére, melyet számos vizsgálat igazolt. Ezért fontos a heti két-háromszori halfogyasztás, de minél kevesebb hőhatásnak kitéve. Ezen felül a sok nyers saláta, melyet jól megöntözünk hidegen sajtolt olajokkal (Hidegen sajtolt vörös szőlőmag olaj).

Érdemes tudni, hogy a koleszterin folyamatos körforgást végez. Az epén keresztül kiválasztódik a bélbe, majd onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben. Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, mely ezt a folyamatot támogatja. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termeltkoleszterin megkötése a fontosabb tényező.

Fontos rizikótényező még a C-vitamin krónikus hiánya, mivel a C-vitamin stimulálja azt a májenzimet, amely a koleszterint epesavakká alakítja, továbbá gátolja a koleszterin szintézist, és megfékezi az LDL koleszterinoxidációját.

Tanácsok: Mit tehet még magas koleszterin esetén

A fentiek ismeretében fontos a rostdús táplálkozás, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, a rendszeres tengeri hal fogyasztás, illetve a telített zsírok túlzott bevitelének kerülése. Telített zsírokra azonban szükségünk van, tekintettel arra, hogy jó energiaforrások.

E mellett javasolt a rendszeres testmozgás, mely általános keringésjavító hatása mellett, növeli az energiatermelés hatékonyságát.

A dohányzás mellőzése is fontos, hiszen az károsítja mind az LDL koleszterint, mind az érfalakat, melyek elősegítik a koleszterin lerakódását.

Ajánlott készítmények:

FitoVita Hidegen sajtolt Vörös szőlőmag olaj

Zsíranyagcsere

Alapvető tápanyagaink a zsírok, fehérjék és szénhidrátok. Ezek az anyagok komplex formában kerülnek be a szervezetünkbe, és alkotórészeikre történő lebomlás után szívódnak fel.

A zsírok alkotórészei a zsírsavak, melyek hosszú szénláncú molekulák. A szénatomokat elektron-hidak kapcsolják össze, a nem felhasznált elektronokhoz pedig hidrogén atomok kötődnek, „telítik” őket. Ha két egymás mellett lévő szénatomnak nem telítődnek a kötései, akkor egy második elektronhíd is kialakul közöttük. Ekkor telítetlen zsírsavakról beszélünk.

Az első szénatomot a görög ABC első betőjének megfelelően alfa szénatomnak nevezik, az utána következőket béta, delta, gamma stb. A lánc hosszától függetlenül az utolsó szénatomot, megegyezés szerint, omega szénatomnak nevezzük. Onnan visszafele is elkezdhetünk számolni, de mivel visszafele már kevesebben tudják a görög ABC-t .-a kémikusok is-, ezeket omega-1, omega-2, omega-3 stb. szénatomoknak nevezzük.

A telítetlen zsírsavakat a kettőskötés helye alapján nevezzük omega-3, omega-6 illetve omega-9 zsírsavaknak. A kettőskötés bárhol lehet, és a fenti elnevezésű zsírsavak általában többszörösen telítetlenek, tehát több helyen is van bennük, de a megnevezett helyeken biztos, hogy van. Ezek a legfontosabbak a szervezetünk szempontjából. Hiányuk bőrbetegségekhez, idegrendszeri betegségekhez, szív és érrendszeri betegségekhez vezet, hogy a legfontosabbakat említsük.

Mint az ábrán is látható, a telítetlen zsírsav a kettőskötésnél megtörik. Minél több telítetlen kötés van egy zsírsav molekulában (többszörösen telítetlen), annál több törés van benne, és annál hajlékonyabb. Ennek különösen a sejtmembránok felépítésénél van nagy jelentősége, mert minél több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, annál rugalmasabb a membrán.

A szabad elektronok nagyobb védelmet jelentenek a szabadgyökök okozta károsodás ellen. E mellett minden idegi tevékenység elektromos áram közvetítésével jön létre, melynek a nevében is benne van az elektron. Épp ezért az idegrendszer különösen igényli a megfelelő zsírsav-összetételű membránok jelenlétét.

A zsírokban a zsírsavak nem önállóan vannak jelen, hanem többszörösen összekapcsolódva. Az összekapcsolás a glicerin révén jön létre, mely egy háromfogú fésűhöz hasonlítható molekula. A hozzá kapcsolódó zsírsavak számától függően nevezzük mono- di vagy trigliceridnek a létrejövő molekulát. Az alábbi ábrán egy triglicerid látható.

E mellett a zsírok fehérjékhez is kötődhetnek, ekkor lipoproteinnek nevezzük őket. Ilyen formában szállítódnak szervezetünkben is.

A tápcsatornába kerülve a zsírok emésztése a vékonybelekben kezdődik. Eltekintve attól, hogy a lipoproteinek fehérje része a gyomorban kezd bomlani.

A vékonybelekben a zsírbontó enzimek, a lipázok, illetve az epesavak segítik a zsírok lebomlását. Ezt követően nagyon apró cseppek, úgynevezett micellák formájában kerülnek a keringésbe, a májba, majd onnan lipoproteinek formájában a szövetekhez.

A telített és telítetlen zsírsavak is fontos alkotóelemek. Táplálékainkkal főleg telített zsírsavakat viszünk be, ami nem is baj, hiszen ezekre az energianyerés céljából szükségünk van. A telítetlen zsírsavak inkább a membránfunkcióik miatt fontosak, ezért szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű bevitelük.

Mivel a növényi olajok fogyasztásával elegendő mennyiségű omega-6 olaj kerül be a szervezetünkbe, igen fontos a mélytengeri halak, vagy abból készült olajok fogyasztása, a megfelelő omega-3 olajok bevitelének szempontjából. A helyes omega-3 : omega-6 arány 1:2-5 körül lenne, ezzel szemben a mai táplálkozással 1:20-25.

Növényekből is kerül be omega 3 zsírsav, de annak nagy része ALA (alfa-linolénsav). Van két másik fontosomega 3 zsírsav azonban, amikhez csak tengeri halakból tudunk hozzájutni. Ezek a DHA (dokozahexaénsav) és EPA (eikozapentaénsav). Ezek alkotják az agy és a retina zsírjainak jelentős részét. Szervezetünk képes ezt a két zsírsavat ALA-ból előállítani, de csak kb. 10%-át képes átalakítani.

Sajnos a tengeri halak, azonban tele vannak nehézfémekkel és más szennyezőanyagokkal, így nehéz megmondani mi a jó megoldás. Épp ezért nagy jelentőségűek az olyan étrend kiegészítők, melyek ellenőrzött alapanyagokból származnak.

A telítetlen zsírsavakkal kapcsolatban még két fontos tényt észben kell tartanunk.

A hidrogénezett növényi olajok -melyek a feldolgozott, finomított olajok-, csekély mennyiséget tartalmaznak belőlük, mivel azokban mesterségesen telítik (hidrogénnel) a kettős kötéseket. A természetben ez a folyamatot avasodásnak nevezzük, ezért az ilyen termékek fogyasztása nem sokban különbözik az avas olajok, vajak fogyasztásától.

A másik fontos tény, hogy 180 fok felett a telítetlen zsírsavak szerkezete megváltozik, és úgynevezett transz zsírok jönnek létre. Ezek olyan molekulaszerkezetű képződmények, melyek a természetben nem találhatóak meg és igen károsak az egészségünk szempontjából. Károsítják, merevítik a membránokat, és könnyebben kötődnek a sérült érfalakhoz.

Épp ezért használjunk sok jó minőségő, hidegen sajtolt olajat, de nyersen!

E mellett a zsírszövet nagy kapacitással rendelkezik, különböző testidegen anyagok, mérgek tárolására, melyektől a szervezet nem tud megszabadulni. Ezek az anyagok, vagy zsíroldékonyak, vagy savas jellegűek, és a zsírszövet magas elektrontöbblete képes semlegesíteni őket. Épp ezért egy hirtelen fogyás, a toxinok felszabadulása miatt komoly tüneteket okozhat. Így egy fogyókúrának mindenképpen méregtelenítéssel is kell párosulnia, nagyon bőséges vízfogyasztás mellett.

A zsírszövet fel és leépülését számos hormon befolyásolja. Az inzulin a legfőbb beépítő hormon, mely a szőlőcukor felvételét segíti elő a sejtekbe. A szénhidrát anyagcserénél bővebb információt talál a vércukor és inzulinszint ingadozásairól. Ezek hozzájárulnak a zsírszövet építéséhez is, hisz magas cukorszint esetén rögtön beépülés történik. Alacsony vércukorszint esetén viszont nem a zsír az elsődleges raktár, amihez a szervezet hozzányúl, ráadásul az azonnali „nassolási” parancs meg is előzi azt, hogy a szervezet a zsírtartalékait használja fel. Így belátható, hogy a kiegyensúlyozatlan táplálkozás közvetlenül elhízáshoz vezethet.